cache: 0;
Ahol mindent megkap az ifjú zenész és táncos
A
Design by Wolf
“Minden művészet egyazon forrásból ered.” Liszt Ferenc “Minden művészet egyazon forrásból ered.” Liszt Ferenc A mi iskolánkban minden adott ahhoz,hogy nagyon jó legyen az az ifjú zenész vagy táncos, aki azzal tervezi eltölteni az életét, hogy színpadról, zenekari árokból hoz ünnepi pillanatokat a közönségben ülô emberek napjai közé, és a saját életébe is. A mi iskolánkban minden adott ahhoz,hogy nagyon jó legyen az az ifjú zenész vagy táncos, aki azzal tervezi eltölteni az életét, hogy színpadról, zenekari árokból hoz ünnepi pillanatokat a közönségben ülô emberek napjai közé, és a saját életébe is. Folyamatban
Ahol mindent megkap az ifjú zenész és táncos A
BÉKÉSCSABAI BARTÓK BÉLA SZAKGIMNÁZIUM ÉS ALAPFOKÚ MÛVÉSZETI ISKOLA TÖRTÉNETE Az   iskola   igazi   története   107   évvel   ezelõtt   kezdõdött,   akkor,   amikor   Gyöngyösi   Gusztáv   Városi   Zenede   néven   megalapította magán zeneiskoláját . A zenede értesítõje szerint az 1910/11-es tanévben 69 növendék tanult az iskolában. A   városi   értelmiségiek   által   alapított   Auróra   Kör   ( 1913.   február   20-án   alakult   dr.   Südy   Ernõ   gyógyszerész   és   Dr.   Révész   Sándor fogorvos   kezdeményezésére )   szerepe   megkerülhetetlen   az   iskola   alapításában.   A   zenede   oktatói,   az   Auróra   Kör   koncertszervezõ munkájával alapozták meg a komolyzenei élet iránti igényt Békéscsabán. A   város   vezetõi   többször   is   hozzáfogtak   egy   városi   zeneiskola   létrehozásához,   de   több   kísérletük   is   kudarcba   fulladt.   Végül   Dr. Südy    Ernõ    gyógyszerész ,    az    Auróra    Kör     zenei    részének    vezetõje,    néhány    lelkes    zenetanár,    a    város    vezetõi    és    15-20 beiratkozott   növendék   jelenlétében   1947.   október   1-én   megalakult   a   Bartók   Béla   Városi   Zeneiskola,   pontosan   abban   a   házban ( Szamek család tulajdona volt ), a Szabadság tér 4. szám alatt, amelyben ma is mûködik. Az   iskola   –   mely   1955-ben   vette   fel   a   Bartók   Béla   nevet   -   megalapításának   szükségességét   igazolta   a   tanulói   létszám   dinamikus növekedése. Gulyás   Mihály   igazgató    az   iskola   növendékeinek   és   tanárainak   létszámfejlesztését   tartotta   legfontosabb   feladatának.   Különösen sok   energiát   fordított   a   fúvós   tanszak   fejlesztésére.   Egy   1952-ben   írt   jelentés   szerint   az   iskola   tanulói   létszáma   541   fõ,   az   1955/56- os tanévben már 680 fõ volt. 1955-ben   megszûnt   a   Tarhosi   Énekiskola,   ahonnan   tehetséges   diákok   és   kiváló   tanárok   kerültek   a   békéscsabai   iskolához. 1958/59-es   tanévben   Gyoma   és   Szarvas   községekben   fiókiskolák   létesültek.   Gulyás   Mihály   igazgató   1959.   szeptember   16-án elhunyt. Õt   a   Budapestrõl   érkezõ   Sárhelyi   Jenõ   zeneszerzõ ,   karnagy   követte   az   igazgatói    székben,   aki   egyike   volt   az   új,   országos zeneiskolai   tanterv   kidolgozóinak.   Fontos   feladatának   tartotta   a   Városi   Szimfonikus   Zenekar   létrehozását,   melynek   érdekében   a zeneiskola vonós tanszakának megerõsítését tûzte ki céljául. 1960-ban    Sárhelyi    Jenõ    alapította    meg    a    Békéscsabai    Szimfonikus    Zenekart ,    mely    1970    után    megyei    zenekarrá    bõvült, kiegészülve a környékbeli zenetanárokkal, muzsikusokkal. Sárhelyi   Jenõ   jó   kapcsolatokat   épített   ki   a   város   általános   iskoláival,   1962-ben   1      000   tanuló   járt   a   zeneiskolába.   (Gyomán   120, Szarvason 220, Békéscsabán 660 fõ.) Sárhelyi Jenõ 1975-ben ment nyugdíjba. Az   új   igazgató    Rázga   József   zenetanár ,   karnagy   Budapestrõl   konkrét   célokkal   érkezett   Békéscsabára.   A   tagozatos   növendékek létszámának   növelése,   a   korrepetíció   (zongora   kíséret)   bevezetése   minden   tanszakon,   a   növendékhangversenyek   színvonalának emelése,   a   szolfézsoktatás   megerõsítése,   a   tanszakok   kiegyenlítettségének   a   megtermése   szerepelt   a   programjában.   1976-ban kamarakórust szervezett az iskola tanulóiból, ebbõl a kórusból nõtt ki késõbb a városi Bartók Béla Vegyeskar . Hosszú,   kitartó,   akadályoktól   sem   mentes   munkájának   aztán   1981.   szeptember   1-én    lett   meg   az   eredménye:   megalakult   a zenemûvészeti   szakközépiskola   Békéscsabán,    és   ettõl   a   naptól   kezdve   a   neve:   Bartók   Béla   Zeneiskola   és   Zenemûvészeti Szakközépiskola  lett. Az    iskola    célja:    Békés    megye    ének-    és    zenetanárainak    utánpótlás    biztosítása,    illetve    megyében    folyó    ének-zenetanítás színvonalának   az   emelése   lett.   Egy   osztállyal   indult   a   szakközépiskola,   szolfézs-zeneelmélet   és   néhány   hangszeres   –   fuvola, klarinét,   hegedû,   gordonka   és   zongora   –   tanszakon.   Az   iskola   ekkor   még   annyira   nem   volt   készen,   hogy   a   közismereti   tárgyak tanítása, átmeneti jelleggel, a Rózsa Ferenc Gimnáziumban folyt. A   középiskola   véglegesen   az   1983/84-es   tanévben   költözött   át   a   zeneiskolába,   akkora   fejezõdött   be   a   korábbi   szlovák   iskola átalakítása úgy, hogy megfeleljen a zenetanítás különleges feltételeinek. A fejlõdés és az igazi iskolai élet kialakulása ettõl kezdve megállíthatatlan volt. A   régi   tornaterembõl   hangversenyterem   (mai   Bartók   Kamaraterem)   lett,   ahol   kitûnõ   akusztikai   viszonyok   között   rendezhetik   meg   a tanári és növendék koncerteket. A   szakközépiskola   Bartók   Béla   Leánykara    szinte   szárnyra   kapott,   nemzetközi   és   hazai   fesztiválok   rendszeres   szereplõje   és sokszor   gyõztese   lett.   Eljutottak   Székelyföldre,   Olaszországba,   Finnországba,   az   USA-ba,   San   Fransiscoba   is.   Továbbra   is   nagy hangsúlyt   fektetett   emellett   az   iskola   vezetése   a   zenekarok   szervezésére   és   a   közös   zenélés   gyakorlására   is.   A   nagyzenekar mellett fúvószenekarban is játszottak fa- és rézfúvós növendékeik. Az   1991-ben   megalakult,   Szûcs   Csaba    által   irányított,   Körösparti   Junior   Fúvószenekar   nagyszerû   sikerei   igazolták   az   iskola fúvós tanszakának erejét. Rázga József 1992-ben vonult nyugállományba. A   korábbi   igazgatóhelyettes   Lang   Gusztáv    addig   volt   megbízott   igazgató,   míg   a   tantestület   egyetértésével   Ordasi   Péter ,    a Szegedi Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola docense lett a kinevezett igazgató 1993-ban. Az   új   igazgató   egyik   legfontosabb   feladatának   az   (alapfokú)   néptánc   tagozat   iskolai   keretek   közötti   mûködésének   megszervezését tartotta.   Ugyanakkor   kiemelten   kezelte   az   alap-   és   középfokú   oktatás   fokozott   együttmûködését.   Például   úgy,   hogy   az   egyes tanszakokon közös szakmai programokat, koncerteket valósítottak meg. Az   iskola   alapításának   50.   évfordulójának   évében,   az   1997/98-as   tanév   már   új   igazgató,    Csajányi   Melinda    vezetésével   indult   el, aki azóta is vezeti az iskolát.   Az   alapfokú   néptáncos   tanszak   elindult   az   iskolában,   ám   hamarosan   alapítványi   keretek   között   önállósodott,   s   a   ma   már   ezen   a néven híres Hétpróbás Néptánciskolaként mûködött tovább. Teljessé   akkor   vált   az   oktatási   paletta,   mikor   1999-ben   -   igazgatónõ   terveinek   megfelelõen   -   megindult   a   szakközépiskolai néptáncos  képzés is. A ma már országos hírnévnek örvendõ néptánc tanszak vezetõje Szarka Zsolt . Az    elõdök    erejébõl    táplálkozva    az    iskola    vezetésének    egyértelmû    célja    a    szakmai    munka    színvonalának    növelése    és    a továbbtanulásra való felkészítés lett. Több   évtizedes   statisztikai   adatok   igazolják,   hogy   a   bartókos”   tanulók   felvételi   adatai   a   legjobbak   közé   tartoznak   minden esztendõben ,   az   iskola   sokszor   végzett   ezeknek   a   statisztikáknak   az   élén.   Oktatási   koncepciójukat   egészében   ennek   a   célnak rendelik   alá,   ehhez   választanak   közismereti   tárgyakat   oktató   tanárokat.   A   tanári   kar   évtizedek   óta   együtt   dolgozik,   gyakorlatilag nincs   fluktuáció.   Ma   már   a   szakmai   tárgyak   nagy   részét   egykori   bartókos   tanulók    tanítják,   azok,   akik   a   fõiskola   elvégzése   után visszatértek   iskolájukba.   A   megye   településein   szinte   mindenhol   megtalálhatók   a   zenei   felsõoktatásból   Békésbe   visszatérõ   egykori bartókos növendékek. A   szakgimnáziumi   képzéssel   tökéletesen   megvalósították,   megvalósítják   az   alapítók   célkitûzését:   a   térség   krónikus   zene-   és néptánc tanárhiányának csökkentését.     Az iskolába rendszeres a túljelentkezés . A   nehéz,   többfordulós   felvételi   vizsga   ellenére   mindig   sok   tehetséges   gyermek   szeretne   ide   járni.   Sokáig   tartotta   magát   az   iskola ahhoz,   hogy   –   a   helyszûke   miatt   -   húsz   fõnél   nagyobb   létszámú   osztályokat   nem   indítanak   el,   de   a   kiválóan   felkészült   jelentkezõk miatt már évek óta kompromisszum megkötésére kényszerülnek. A   2017/18-as   tanévben   az   osztálylétszámok:   9.   osztály   –   21   fõ,   10.osztály   -      26   fõ,   11.   osztály   -      21   fõ,   12.   osztály   -      25   fõ,   13. osztály -  16 fõ. (A   tizenharmadik   osztály   kiváló   lehetõség   a   szakgimnáziumban   leérettségizett   gyerekeknek.   Aki   ezt   választják   érettségi   után,   õk OKJ képzés keretében zenész vagy táncos szakmát szerezhetnek befejezve szakgimnáziumi tanulmányaikat.)   Mivel   a   növendékek   lekötöttsége   igen   nagy,   reggel   nyolctól   este   fél   hatig   folyamatos   a   képzésük,   elvárás   a   közismereti   tárgyak oktatóitól,    hogy    igyekezzenek    olyan    „élményszerû”    tanításra,    hogy    a    tanulók    az    órán    hallottak    és    látottak    alapján    tudjanak felkészülni az érettségire. Ez minõségi munkát és az általánostól eltérõ kreativitást követel meg a tanároktól. Egyre   többször   fordul   elõ   újabban,   hogy   érettségi   után   bölcsészkarra,   jogi   egyetemre,   sõt   természettudományos   szakokra   is felvesznek bartókos tanulókat. Rögzítendõ   tény,   hogy   az   elmúlt   évtizedben   az   iskola   messze   meghaladva   létrehozásakor   kitûzött   célját,   a   magyar   zene-   és táncmûvészet hazai és nemzetközi szintû mûvészeit is képezi, egyre nagyobb számban. Számos   volt   növendékünk   tagja   a   legkülönbözõbb   zenekaroknak,   profi   néptáncegyütteseknek   Magyarországon   vagy   a   világ   közeli és   távoli   pontjain.   Az   iskola   vezetõi   keresik   és   meg   is   találják   az   alkalmat   arra,   hogy   egykori   tanítványaik   megjelenjenek   az iskolában, rendszeresen megmutassák magukat az utódoknak. Ebben   az   iskolában   mindig   is   „divat”   volt   jónak   lenni,   a   növendékek   maguk   is   a   legszorgalmasabb,   legeredményesebb   társaikat tartották    és    tartják    a    legtöbbre.    Ez    a    hangulat    igen    megkönnyíti    a    válogatottan    nagyszerû    mûvésztanár    emberekbõl    álló nevelõtestület munkáját, s biztosítja az intézmény - vitán felüli – egyedüliségét. Az iskola igazgatói Zsoldosné Hess Irén 1948. 02. 01. – 1950. 09. 01. Gulyás Mihály 1950. 09. 01. – 1959. 09.01. Sárhelyi Jenõ 1959. 11. 01. - 1975. 09. 01. Kovács Andrásné 1975. 09. 01. – 1975. 12. 31. megbízott igazgató Rázga József 1976. 01. 01. – 1992. 09. 01. Lang Gusztáv 1992. 09. 01 – 1993. 09. 01. megbízott igazgató Ordasi Péter 1993. 09. 01. – 1997. 08.31. Dr. Csajányi Melinda 1997. 09. 01. –
cache: 0; cache: 0;